Kiss Judit Ágnes: Elektrosokk

Mit mondok el én, s mit mond a szöveg?

Mit hallgatok el, s mit hallgat el ő?

Míg azt hihetem, elrejt a szövet,

váratlan hol tűnök elő?



Mint áramütéskor görcsbe a test,

úgy rándul a vers ritmusba, rímbe,

vele rándulok én is, rázuhanok,

lábánál fekszem kiterítve.



Bújócskázik a versben az én,

meg a másvalaki, nevesincs idegen,

enyém a szó, de az övé a rag,

övé tagadásom és igenem.



Merre van ő, és hol vagyok én,

faggat az ügyvéd, vallat a vád.

Úszik megsokkolt szövegén,

nem kérdez a vers, csak mondja magát.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése