Darvasi László: A magyar író támogatása

(az irodalom ellenségei)

A magyar író életét támogatták sváb, szász, sokféle szláv, román, francia, spanyol, zsidó, itáliai, hanti, mansi és egyéb földekről származó élveteg, szorgalmas, szószátyár és hallgatag ősei.
A magyar írót cigány ősei is támogatták.
A magyar írót támogatta pogány, kálvinista, pápista, hugenotta, baptista, anabaptista, valamint izraelita vallású rokonsága, akik megvitatták a támogatás mértékét, módját, idejét, formáját, különbnél különb lehetőségeit, minek következtében Feldenstein rabbi sértődötten elrohant Vecsés irányába, és az óta senki sem látta.

„Tisztelt Kuratórium, mint azt megtudtam, a napokban végre megtörténik a Teremtés oly régen - és persze joggal - várt eseménye. Az emberiség, azon belül a magyarság szempontjából oly releváns pillanatoknak a megörökítéséhez kérek alkotói támogatást, úgy havi, mint egyszeri térítés formájában, maradok tisztelettel,
sk., a magyar író.”

Amikor a magyar író támogatásért folyamodik, magától értetődően a kérelem jellege dönti el a támogatás stílusát, hangnemét, a kérelmező mondatok természetét. Szerelmi támogatás esetén a stílus fennkölt, érzékeny, távlatos. Virágcsokor mögül szaval, azt hiszi, így titokzatosabb. S mintha bármilyen megoldás érdekelné, holott a magyar írónak az efféle, úgy tehát szerelmi esetekben minden kell. Aztán persze lábjegyzetekkel is beéri. Ez a helyzet nem tart tűrhetetlenül sokáig, mert a magyar író elhalálozik, vagy újranősül. Pénzadományok, ösztöndíjak, egyéb értékek kívánsága esetén a magyar író hangja éppúgy elvékonyodik, mint bármely más embertársának a hangja. Aki kér, vékonyabb. Aki ad, vastagabb.
Szépen csillogó kitüntetések kérése esetén a magyar író hangja feszült – már régen meg kellett volna kapnia az illető érdemérmet -, máskor sértett – az adományozót megalázó módon figyelmeztetnie kell – megint máskor kifejezetten kétségbeesett – a rettenetes telefonszámlát is neki kell fizetnie, ami a több száz hívást eredményezi, amellyel a többi írót, többi kurátort, illetve a magyar népet igyekezett rávennie, hogy támogassák az ő támogatását.

„Tisztelt Kuratórium,
nyomorúságos állapotok és rendkívüli nehézségek között dolgozom! Amint azt Önök is tudják, a Teremtés, illetve a Teremtő, aki ezt az oly régen várt eseménysort kigondolta, végrehajtotta és felügyelte, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Amennyiben a Tisztelt Kuratórium támogatásra méltónak talál, szerény eszközeimmel igyekszem korrigálni, ha pedig ez lehetetlen, újra meg alkotni a Világot. Maradok tisztelettel, sk., magyar író.

A magyar írót regényének és számos verses kötetének megírásakor támogatta materializmus, ateizmus, idealizmus, az Isten, a jóság, a gonoszság, a hét főbűn. A magyar írót odaadóan és pillanatra nem szűnően, máskor gyengéden, elementárisan, anyaian, zsarnokian, kacagtatóan, vacogtatóan, elementárisan vagy futólag, de támogatta és támogatta a halálfélelem.

„Tisztelt Kuratórium, félek.
Maradok tisztelettel, sk., magyar író.”

A magyar író öltözködését támogatta Magyar Királyi Törvényszék, az Államvédelmi Hatóság, a Politikai Nyomozó Főhatóság, dr. Vida Ferenc elvtárs, tanácsvezető bíró, a magyar író felesége, a magyar író férje, a lakógyűlés, az utca, a nép, a nemzet, továbbá az 1941es esztendő április havában meghozott, sárga csillag viselésére kötelező rendelet.

„Újból arra kérem a Tisztelt Kuratóriumot, hogy támogasson a hazám. A népem. A nemzetem. Maradok tisztelettel, sk., magyar író”

A magyar író szélsőséges viselkedését, különös szokásait és döntéseit támogatta a Valeriána, az ópium, a morfium, a koffein, a koleszterin, az Eistand, a bitó, az akasztófa, a kard, a pika, az ágyúgolyó, a puskagolyó, a puskatus, a Magyar Államvasutak, Tokaj, Villány és Szekszárd történelmi borvidékei, a Magyar Országos Söripari Vállalat, és a több emeletnyi, csábító, személyre szabott mélység.

Tisztelt Kuratórium,
Műveim szempontjából föltétlenül meg kellene ismernem a francia konyhák kifinomult világát, a Riviera-t, az Escoriált, Velencét, Rómát, Párizst, Zürichet, Bécset, Berlint és a Towert – utóbbira elég egy esős vasárnap délelőtt -, a brazil őserdők világát, az orosz tajgát, a fiú kollégiumok világát, a vándorszínész szekerek nyikorgását, a Mont Blant csúcsát, a nőt, a férfit, a szerelmet, a halált.”

„Tisztelt Kuratórium, nagyon félek!
Maradok tisztelettel, sk.”

A magyar írót a többi magyar író is támogatja. Magyarországon, illetve a világon szinte megszámlálhatatlan magyar író él. A magyar író definiálása nem kevés gondot okoz a magyar írókra szakosodott tudósoknak, mert ahhoz, hogy valaki, én, te, ő, az édesanyánk, apánk a kishúgunk, magyar író legyen, nem elengedhetetlen követelmény az irodalomhoz való érzék, egyáltalán, az alkotás, az írás. A magyar írót tehát támogatja a többi, titokzatos és definiálhatatlan, sikeres és még sikeresebb magyar író, mert folyamatos késztetést és kihívást jelent, hogy náluknál jobbat kell írni – akkor is, ha nem írnak -, mert náluknál sikeresebbet kell írni – akkor is, ha a kutya se tud róluk.

„Tisztelt Kuratórium,
nagyon kérem, ne zavarjanak,
írok! Sk., magyar író”

Feldenstein rabbi egyszer megkérdezte a gyülekezetet, vajon ki támogatja a magyar írót, amikor ő a saját főztjét eszi.
Róth mészáros emelkedett fel, hogy ő aztán biztosan nem.
Mire Keller korcsmáros bólintott, hogy ő sem.
Mire Lelovits sakter is megszólalt, ő sem, ő sem.
Erre aztán nagyot kacagott Feldenenstein rabbi, hogy erről lenne szó, mert bizony a saját főztje nem feltétlenül!

A magyar író szívszorító, s az utókor számára számtalan tanulsággal szolgáló szerelmi életét támogatta – éppenséggel 1583-ban – a megerőszakolandó szépséges zólyomi polgárasszony, támogatta továbbá Vajda Julianna Lilla, Sárvári Anna színésznő, a szeptember hónap végének melankolikus hangulata, Kratochwill Georgina, Fröhlich Brúnó, Boncza Berta, Tanner Ilona, a Treponema pallidium elnevezésű baktérium, Prohászka Ottokár püspök idevágó véleménye, Spiegler Bella, Várady Gyula szállodaigazgató és neje Váradi Gyuláné, nem kevésbé bakfiskorú leánygyermekük Váradi-Rózsa Zsuzsanna, Démusz Ella, Vágó Márta, Gyömrői Edit, Kozmutza Flóra gyógypedagógus, valamint egy másik magyar író felesége, jelesül Karinthy Frigyesné Bőhm Aranka, aztán az úgynevezett Harmadik zsidótörvény, 1941. X.V. tc., amennyiben – többek között – megtiltotta az úgynevezett vegyes házasságokat, illetve a zsidók és nem zsidók közötti nemi kapcsolatok abszolválását, úgymint a csókot, a simogatást, a testtagok összedörzsölését, a pettinget, a coitust, az ölelést, az ölelést.
A magyar író nemi életét támogatta az 1951.évi 9. törvényrendelet, amely Anyasági Érdemrend adományozása, valamint a sokgyermekes anyák jutalmazásának tárgyában születet. A magyar írók szerelmi életét támogatta Bíró Károlyné, született Ratkó Anna, textilmunkás, agitátor és miniszter.

Boldogult ifjú korában, s aztán még igen sokáig a magyar író magától értetődően bírta a szavak támogatását. Aztán a helyzet megváltozott. Ősz lett a nyelvben, hideg szelek fújtak a papírlapok fölött. Az a megszámlálhatatlan, részvétlen, hiábavaló, elpergő, semmibe hulló
szó, szó, szó.

A magyar írót támogatta Báró Hatvany Lajos, Makkai Ödön, Aczél György, Soros György és Vendelin József főpincér.

A magyar író munkásságát támogatta az idegenszívűség, a homoszexualitás és a hazaárulás.

A magyar író munkásságát a legnehezebb helyzetekben is támogatta az emberi butaság.

A magyar írót támogatta a magyar nép kenyere.
A magyar írót támogatta a francia croissant, a bajor péksütemény, a bécsi kifli, a berlini kuglóf, a saslik, a hamburger, bolognai makaróni, brindzás tészta, a kédli, a scsi, a kebab.

Hogy a magyar író kulturáltan tölthesse el a szabad idejét, támogatta a magyar történelem, azon belül is a magyar nép megannyi forradalma és szabadságharca, az első és a második világháborúk, Kufstein, Teresienstadt és Josephstadt festői vidékei, a Margit-sziget, Szibéria, a budai Tabán, a Balaton, a Don-kanyar festői vidéke, Oswiecim, az Andrássy út 60-as számú épülete, a hangulatos hortobágyi munkatábor, a szegedi Csillag Börtön.

A magyar író utazását a Magyar Királyi csendőrség segítette.

Szurkoljunk együtt a magyar írónak!

A magyar író temetését támogatta a Magyar Királyság, a Magyar Népköztársaság, a Magyar Köztársaság.

„Tisztelt Kuratórium,
a közeljövőben esedékes feltámadásom végett kérem temetésem későbbi, meg nem jelölt időpontra való elhalasztását!
Maradok tisztelettel, sk., magyar író.”

Holmi, 2009. október